2016.09.02.
Reggel fél 4-re állítottam az ébresztőt, mert az Ausztria-i kamionstop előtt meg akartam állni, valamint a németroszág-i stau-kat is el akartam részben kerülni. A korai indulásnak hála jó ütemben haladtam. Átérve a Zuben-i határon megtankoltam járművemet, és folytattam utamat Magyarország irányába. Egy útépítésnek " köszönhetően " azért kifogtam itt is egy kis torlódást, de azért nem volt vészes. Ansfelden-nél megálltam pihenőre - bár még nem kellett volna - mert a parkoló közelében volt egy bolt és némi kenyeret akartam venni a hétvégére. Persze sikerült 2 szatyrot is teletömnöm.... Visszatérve a kamionhoz észleltem, hogy az osztrák rendőrök a mellettem álló kocsit ellenőrzik. Miután elpakoltam az vásárolt termékeket - és a pihenőm is lejárt - átállítottam a tachográfot egyéb munkára és ellenőriztem a járművet, hogy ne legyen gond, ha érdeklődnek a szervek. De nem tették, így kigurultam a parkolóból. A magyar határ előtt 50 km-rel leparkoltam - egy Asfinag-os parkolóban - és megkezdtem a hétvégi pihenőmet délután 14:55-kor.........
2016.09.05.
A hétvége eltelte után reggel fél 7-kor megindultam a lerakóra, mert az irányítóm utasítása szerint 8-kor kellenne jelentkeznem. Az út nyugis volt, a határon csak kifelé volt kisebb - 2 km hosszú - kamionsor. Bejelentkeztem és vártam a portások jelzését a behajtásra. Mivel nem volt túl nagy a parkoló láttam, hogy több kamion is a bejelentkezés után röviddel már mehet is befelé. Én türelmesen vártam 1 órát, majd érdeklődtem a biztonságiaknál a lehetséges bejutásra, mert megjött közben a következő munkám is. Elfelejtettek, de gyorsan intézkedtek és már mehettem is a kijelölt csarnokba, ahol 20 perc alatt végeztem a gép lerakodásával. Átálltam a következő munka felrakójára - Mosonmagyaróvárra - de előttem még Lébényben a benzinkúton ettem egy melegszendvicset ebéd gyanánt. A felrakón összefutottam egy kollégámmal, aki szintén ott fog rakodni, de egyikünket sem bíztatták, hogy 14 óra előtt elkezdik. Vártunk - ő ment be előbb - majd utánna engem hívtak ugyanarra a rampára, így volt időm pihenni, mivel 4 órát álltam!!! A felrakodás és a papírozás 1,5 óra alatt megvolt és már indulhattam is az igen megerőltető 94 km-es fuvaromra. Mivel a 15 órás munkaidőmet nem akartam átlépni, a határ után szerettem volna megállni, de előbb kellett. A határ magyar oldalán kiintettet a Vámhivatal ellenőrzésre, de miután rendben találtak mindent utamra engedtek. 18 órakor leparkoltam az álltalam kijelölt parkolóban - 60 km-re a lerakótól - és nyugodni tértem...........
2016.09.06.
A fuvarmegbízásom Bécs-be szólt és az első lerakó időpontom reggel 8 óra volt. Ennek tudatában ébredtem és indultam utamra. Bejelentkeztem a lerakón időben, ahol közölték, hogy a lerakodás hátul lesz a rampán, ahová beállhatok. Nagyon szűk úton kellett megközelítenem a helyszínt, mert mindenhol járművek álltak. Volt közöttük vadi új és rommá tört is. 15 perces küzdelem után végre sikerült a megfelelő pozícióban leparkolnom és kezdődhetett a kéz rakodás. Mivel 3-an csináltuk, másfél óra alatt meg is voltunk, mehettem a következő címemre, amely már elsőre sem tünt egyszerű esetnek. Gyanúm beigazolódott, szűk utcában a lerakó, mindkét oldalon parkoló kocsik, és egy szűk kapun is be kellett manőverezni a szerelvényt a raktárhoz, de mindenek előtt meg kellett fordulnom, mert csak tolatva lehetet megoldani a feladatot. Kaptam segítséget a teljes munkafolyamathoz, de azért itt is eltöltöttem egy kevés időt, hogy ne törjek össze semmit. Lerakodtam és utasítás szerint vissza kellett állnom Mosonmagyaróvárra a 2. fuvaromra. Bejelentkeztem és közölték, hogy nemsokára kész az árú, ezért mehetek be a rampára és ott várjak türelemmel. 1,5 óra várakozás után megmozdult a pótkocsi, ami jelezte, hogy megkezdték a rakodást. Ez most gyorsabb volt és 40 perc múltán jöhettem is ki a kapun. Kellett is iparkodnom, mert ezzel a fuvarral Grác-ba kellett érnem még ma. Teljes vezetési időmet kihasználva 4 óra 30 perces vezetéssel megálltam a kijelölt rampán és vártam a lerakodást, mert műszakváltás volt a cégnél. Közben értekeztem egy másik kollégámmal, aki 800 m-re parkolt tőlem, egy másik cég telephelyén holnapi rakodásra várva. Összefutottunk és a lerakodásom után átparkoltam hozzá, majd hajnali 2-ig beszélgettünk...........
2016.09.07.
A nem túl hosszúra sikeredett alvás után - kissé álmosan - reggel 7-kor keltem és átálltam a felrakóra, mert még tegnap megkaptam a szabadságom elötti utolsó fuvaromat irányítómtól. 9-ig nem történ érdemben semmi, akor viszont a mérlegre hívtak és mehettem is rögtön rakodni. 11 órára már a pihenőm is letelt és indulhattam hazafelé. Mivel megkaptam az útvonal-tervet is a hazatéréshez úgy számoltam, hogy - Magyarországon - a 8-as úton haladva Székesfehérvárnál az M7-re kanyarodva el fog fogyni a vezetési időm és egy újabb pihenő után folytathatom az utamat a telephelyre. Tévedtem.... Már Veszprém-nél ki kellett állnom 45 perce, de legalább így össze tudtam pakolni a fülkében, mert ma már otthon alszom!!! Lerakodni pedig holnap reggel kell majd mennem. Délután 17 órakor leállítottam a szerelvényt a telephelyen és hazasiettem a szeretteimhez.............
2016.09.08.
Reggel 8-ra kellett a lerakón jelentkeznem, ennek megfelelően 6-kor indultam a telephelyről. Sajnos sorbanállás volt a lerakón és két órát álltam, mire a lerakó-csarnokba hívtak. Itt sem kapkodták el a munkát, mert amit az osztrákok 37 perc alatt felrakodtak, itt másfél óra kellett, hogy leszedjék!!!!! Végeztem mindennel és a teljes szerelvény lemosatása után leparkoltam ismét a telephelyen, majd felvittem az irodába a papírokat és " könnyes " búcsút intettünk egymásnak 1 hétre..............
2016.09.15.
A szabadság gyorsan eltel, de a jó időt kihasználva sikerült a fiaimmal eljutnunk a Leányfalu-i strandra, valamint feleségemmel a Velence-i Resort Spa gyógyfürdőbe, ahol a gyógyvíz áldásos hatását élvezhettük mindketten. Az írányítóm a pihenés alatt megszervezte a következő munkámat, így utasítása szerint reggel 5,00-kor indultam a telephelyről Ausztriába, Pinkafeld településre, ahol rakodni fogok. A korai indulás miatt nem volt gond az úton, Csornánál megtankoltam, meg egy kicsit el is keveredtem, de azért 4,5 óra vezetés után a felrakó rampáján állt a szerelvény. Eltöltöttem a kötelező pihenőt, majd munkára kapcsoltam a tachográfot és megrakodtam Spanyolországba. A mai napra még egy négy és fél órás vezetési ciklust terveztem és ezzel sikerült Udine előtt megállnom pihenőre délután fél ötkor.............
2016.09.16.
A kötelező - 11 órás - pihenőt betartva reggel fél négykor rajtoltam a mai hosszabbra tervezett utamra. A lerakó megközelítését úgy terveztem, hogy a mai napon 10 órás vezetéssel valahol Franciaországban állok meg és holnap pedig átlépek Spanyolországba, ahol a hétvégi - 45 órás - pihenőmet töltöm. Az első vezetési ciklust követően megreggeliztem, majd tovább haladtam és a második 4,5 órában átléptem a Francia határt, és az első parkolóban megálltam ismét pihenni. A 45 perc letelte után tovább robogtam és a vezetési időt jól kihasználva 9 óra 49 perc napi vezetéssel leparkoltam egy parkolóba éjszakára. Ekkor még csak délután 3 óra volt, de ez jó lehetőséget adott a holnapi korai indulásra..................
2016.09.17.
A bagoly műszak ma tovább folytatódott és hajnali 2:10-kor elindultam a mai távomra. Irányítómmal egyeztetve a mai cél az volt, hogy átérjek Spanyolországba és a határ közelében La Jonquera-ba hétvégézzek. A táv 400 km volt, és bár az úton minimális volt a forgalom, azt már induláskor is tudtam, hogy egy vezetéssel nem érem el. 6 órakor megálltam egy pihenőre, majd ezt követően tovább haladtam és a felkelő nap már a határon ért. Mivel szeles és felhős idő volt csak a világosságot érzékeltem a napot nem láttam. Átérve a határon a 2-es kijárón megközelítettem a tankoló helyet és megtankoltam a kamiont, majd ezt követően átálltam a hétvégi pihenő helyszínére és reggel negyed 9-kor átkapcsoltam a tachográfot pihenőre, ami azt jelenti, hogy hétfőn - akár - már negyed 6-kor indulhatok,de nem fogok, mert csak 120 km van hátra és fix 9 órai a lerakási időpontom..................
2016.09.19.
A hétvégét eltöltöttem La Jonquera-ban, a szokásosnak mondható parkolóban és reggel, negyed 8-kor megindultam a lerakóra. A bejelentkezési határidőt pontosan tartva 9:00-kor megálltam a cég előtt - akik akkor nyitottak - és átadtam a papírokat. Rövid tanakodás után egy kis türelmet kértek és benavigáltak a cég udvarára - ami nem volt túlzottan nagy - ahol éppen 1 kamion tudott rakodni. A jobb oldalát kellett kinyitnom a pótkocsinak ( ott vannak a spaniferek!!! ) és megkezdtük a lerakodást, ami jó ütemben haladt és egy óra múlva, már üresen tátongott a raktér. Bezártam a pótot és ismételt segítséggel kijöttem a telephelyről. 500 métert haladva alkalmas helyet találtam a következő fuvarfeladat érkezéséig. 5 óra várakozás után jeleztem az irányítómnak, hogy szerencsés lenne valami normálisabb - esetleg Wc-s - parkolót keresni. Az engedélyt megkaptam, így autóztam kb. 20 km-t az első parkolóig, ahol találtam is egy helyet. Délután fél 6-ig kellett várnom a fuvarra, de mivel nem érkezett, lezárhattam a napot. Persze a zárás után fél órával megjött a munka, ami egy 70 km-es átállóval kezdődik holnap reggel..............
2016.09.20.
Reggel 7:00-re állítottam a vekkert és fél óra készülődés után útnak eredtem. Konkrét címet nem kaptam, ellenben irányítóm adott egy GPS koordinátát, amit beütve valami iparterület jellegű helyre mutatott. Odaértem a megadott pontra - illetve 300 m-re tőle - de a cégnek nyoma sem volt, viszont teherautóval behajtani tilos táblából nem volt hiány! Megálltam és egy helybélit faggattam a cég lehetséges helyéről, mivel a munkatársam sem tudott közelebbit mondani. Megkaptam a szükséges segítséget és sikeresen megérkeztem a felrakóra, 3 km-t földúton haladva!!! Itt jelezték, hogy várnom kell, mert 3 kamion is van előttem, így megreggeliztem. Megjött a targoncás " kezében " egy békával, amely jelezte számomra, hogy elkezdődik a rakodás. 1m3-es műanyag rekeszeket kaptam, teljes terjedelmében a raktérnek, kihasználva a három méteres belmagasságot is. Átvettem a papírokat és már indulhattam a Franciország-i lerakóm felé. Útközben egyeztettem az irányítómmal a lerakodás pontos helyét illetően, megint csak koordinátát kaptam. Mivel holnap reggel 8-ra kell érkeznem, a cél előtt 80 km-rel megálltam egy kis parkolóban éjszakázni...........
2016.09.21.
A reggeli ébresztőt úgy állítottam, hogy belekalkuláltam a hátralévő - nem autópályán kölekedve - távhoz szükséges időt, így fél 7-kor indultam. A lerakóra pontosan 8.00-ra érkeztem, ahol rögtön be is irányítottak a lerakodás helyére. 20 perc alatt megvoltam és kiálltam a cég melletti füves területre, utasításra várva. Másfél óráig nem történt semmi, ekkor jeleztem irányítómnak, hogy visszafelé az N 21-es főúton volt egy parkoló, ahová kiállnék, újabb feladatig. Az engedélyt megkaptam, így 10 km vezetés után megálltam a kiszemelt pihenő-helyen. Csak a fűről nem sikerült egyből leállnom, kb. 10 percet szenvedtem az üres szerelvénnyel, mire az aszfaltozott útra jutottam. Délután 16.00-kor jött a parancs, miszerint haladjak egy adott település felé - ami 130 km-re volt a parkolótól - és várjak további utasításra. A kijelölt település előtt 30 km-re megálltam egy benzinkutas parkolóban, és fél óra várakozás után megjött a feladat is. Holnap reggel 6:45-kor kell jelentkeznem a felrakón, így pihenőre álltam............
2016.09.22.
A kért időpontra bejelentkeztem a felrakón, ahol rövid várakozás után már állhattam is a kijelölt rampára. Itt azért nem jöttek azonnal rakodni, de legalább volt időm kisepregetni a pótkocsit, tehát hasznosan töltöttem az időmet. A raktárban is tettem egy rövig sétát és megleltem az egyik adag árúmat, mert a raklapok fel voltak cimkézve. Megjött a targoncás, akivel egyeztettem a felrakási sorrendet, mert három lerakós fuvarom lesz észak-Spanyolországban. Megrakodtunk és lekötöztem a raklapokat, majd a parkolóba hajtottam. Visszatérve az irodába az ott lévő ember tudomásul vette, hogy vége a felrakásnak, azonban a papírokra várnom kell, gondolom valami ilyesmit beszélt franciául. Addig sem tétlenkedtem. Megfürödtem és megreggeliztem. Mire végeztem már készel voltak a dokumentumok és indulhattam utamra. Egy kötelező 45 perces pihenőt még eltöttem Franciaországban, majd a következő vezetési időmmel elértem az első lerakót, ahol megvártak és le is tudtam adni a nekik szállított 8 raklapnyi árút. Még volt egy kevés vezetésem, így tovább robogtam az óceán-parti autópályán és egy kis benzinkutas parkolóba álltam ki éjszakára pihenni. Itt 6 kamionnak volt parkolóhelye és mivel még nyitva volt a kút, vettem egy kis kenyert magamnak, majd vacsora és pihenés következett.............
2016.09.23.
A reggeli ébresztőt úgy állítottam be, hogy a második lerakóra érjek reggel 8:00-ra, de mivel csak 80 km volt hátra, nagyon nem kellett korán kelnem. Sajnos a cím nem volt teljesen pontos, az iparterületet körbejárva nem leltem meg a céget. Ekkor félreálltam és az irányítómtól kértem koordinátás segítséget. Megjött az itiner és megtaláltam a céget, de egy olyan keskeny utcában, ahová nem mertem beállni, mert a két oldalon parkoló kocsik között nem volt elég hely, hogy leszedjék a nekik szállított 3 raklapnyi árút. Bejelentkeztem és rövid várakozást követően, nyílt a raktár ajtaja, ahonnét kirobogott a targoncás a kamiont keresve. Mutattam az irányt és odaadtam a szállítási dokumentációkat. Gyorsan nyitottam az oldalát és kb. 10 perc alatt lerakodtam. Visszakaptam a reám eső példányokat a papírokból és már mehettem is az utolsó címem felé, ami még 280 km-re volt, Oviedo közelében. A keskeny utcán végigmanővereztem és kihajtottam az ipaterületről az autópálya felé. Mivel már csak kb. 7 tonna árúm volt könnyedén vettem az emelkedőket, amelyekből akadt bőven ezen a vidéken. A harmadik címhez is kaptam koordinátát, de sajnos - elsőre nem sikerült megfelelően megérkezni, mert egy zsákutca végébe vitt a készülék, amely fal a kersett cég épülete volt, de a bejárata egy másik utcáról nyílt. Azért sikerült megoldanom, és bejelentkeztem a céghez lerakodásra. A főnök egy kicsi rázta fejét, meg valamit motyogott is spanyolul, de azért jöttek a beosztottak és az udvarra történő beállást követően lerakodtuk a maradék - 11 raklapnyi - árút. Itt is visszakaptam a CMR-t és meglepődve láttam rajta, hogy csak hétfői - 09.26-i - a lerakodási dátum. Összepakoltam és mivel megjött a következő munka elindultam hát a felrakó irányába. A navigáció szerint csak 38 km-t kell mennem a célhoz, ám menet közben, jött egy kérés az irányítómtól, hogy azonnal álljak meg, mert más munkát kapok és küldi azonnal a részleteket. Sikerült félreállnom és megkaptam a szükséges instrukciókat, gyors megfordulás, mert az ellenkező irányba kell mennem, de csak egy újabb 40 km-t, amivel elérem a mostmár véglegesnek remélt felrakót Gijón városában. Megérkezvén a portán bejelentkeztem, majd mérlegelés következett és leparkolhattam a rakodásra várakozó kocsisor végére. Közel 2 óra várakozás után rám került a sor, beállhattam a rakodó-helyre, kinyitottam a pótkocsi bal oldalát és vártam az árúmra. Nem kapkodta el a targoncás, mert újabb 2,5 óra telt el, amikorra végeztem és mehettem ki a kapuhoz a visszamérésre, valamint a papírok átvételére. A fuvarfeladat szerint 4 lerakóm lesz Franciaországban, valamint egy Ausztriában. Elindultam a délutáni csúcsforgalomban - péntek lévén - itt is volt torlódás a belváros útjain, akár csak otthon. Az autópályára kiérve még haladtam egy keveset, de este negyed 9-kor megálltam egy benzinkutas parkolóban éjszakázni 230 km-re a határtól................
2016.09.24.
A héten még nem pihentem 9 órát, így most ezt tettem, mert a hétfői lerakó közelében akartam megállni a hétvégi - rövid - pihenőre. Az ébresztőt ennek megfelelően állítotam és negyed hatkor indultam. Az úton nem volt nagy forgalom és a 16 tonnás raksúly ellenére jó ütemben haladtam. A határ átlépése előtt még megtankoltam a kocsit, majd negyed kilenckor már francia földön jártam. Megálltam egy parkolóban 45 percre, és legnagyobb meglepetésemre egy korábbi pihenőtársam - Litván származású - mellé keveredtem. A reggeli elfogyasztása után feltöltöttem a vizes-kannámat és tovább haladtam. Bordeux előtt azonban - egy útépítésnek és forgalom elterelésnek köszönhetően - egy 20 km-es torlódásba futottam bele, ami 1,5 órás időbeli bukást jelentett. Mivel csak hétfőn reggel 8-ra kell érnem az első lerakóra megálltam egy alkalmasnak ítélt parkolóban 130 km-re a címtől, hétvégézni...........
2016.09.26.
A fuvar-feladatban szereplő utasítás figyelembe véve, reggel negyed 7-kor indultam a lerakóra, így a hétvégi pihenőm csak 40 órás lett. Megérkezvén a címre - melyhez kaptam koordinátát is - gyorsan egyeztettem az átvevővel és már el is kezdtük a pakolást. A 4 raklapnyi termék leadása nem húzódott el és fél óra múlva már jöttem is a kapun a 2. cím felé kormányozva a járművet. Irányítómmal egyeztettem, hogy rápróbálok a címre, bár az utasítás szerint csak másnapra kell érkeznem, de mivel még van három Franciaország-i lerakóm, érdemes lenne minél több árútól megszabadulnom. 40 km-t autózva megérkeztem a címre, ahol bejelentkezés után több telefont is indított az árú-átvevő, majd egy kis cetlire írt dátumot és időpontot. Nem mára szólt! :-( Szerencsémre a közelben volt egy parkoló, ahol reggel 10:00-tól pihenőn állok holnap reggel 6:30-ig........
2016.09.27.
A mai napra 3 lerakás van előirányozva, mert a negyedik címem Ausztriában van, ahová 29-én kell megérkeznem. A tegnapi bejelentkezést ma reggel megismételtem, de már sikerrel, mert rögtön beinvitáltak a kamionnal együtt a telephelyre. A tegnap megadott 6:30-as időpontot tartva álltam meg a bejáratnál, és 3/4 óra múltán már mehettem is a következő címre. Ehhez kaptam ismét koordinátát, amely nem volt túl pontos, de 10 perc tekergés után megleltem a lerakót Carcassonne-ban. Ide egy kalodányi árút hoztam, tehát a ponyvázás tovább tartott, mint maga a lerakodás. Papírokat átvettem és már mentem is tovább, mert az utolsó lerakóm 200 km-re volt innen. Útközben megálltam egy benzinkúton, ahol megfürödtem és vettem egy francia kenyeret. A 45 perces pihenőt kitöltve mentem tovább és a megadott utcán végighaladva nem találtam a céget. Tovább keresgéltem, közben az írányítómat is tájékoztattam a problémámról. A főúton haladva egy kis táblára lettem figyelmes, amin hasonló feliratok voltak, mint a szállítólevelemen. A kis táblákat követve elérkeztem egy hatalmas építési területre, ahol bejelentkeztem a portán. A portás megnyugtatott, hogy jó helyen vagyok, majd széles mozdulatokkal elmagyarázta a pontos lerakodási helyet. Az építési területen haladva egy kis furgon villogott mögöttem, mire én félreálltam. Meglepetésemre nem előzött meg, hanem kiszállt egy ember a kocsiból és a papírok után érdeklődött. Miután ez kevésnek bizonyul, megnézte az árút is és jelezte, hogy nem jó helyen vagyok. Kérte, hogy kövessem, amit meg is tettem. Az építkezésről kiérkezvén, balra tartottunk és egy kis földhányás mellett megállt navigátorom. Rámutatott egy drótkerítéssel bekerített területre, mondván ez a lerakóm és majd valaki jön, valamikor, többet nem tud segíteni és búcsúzott. Írányítómnak jeleztem, hogy - elvileg - a jó helyen állok, de nincs senki a telepen. Válaszként azt kaptam, hogy rövidesen érkeznek. Közel 1 órát várva megjött a munkás, aki leszedte a nekik szálított 4 raklapnyi árút. Már csak egy címem maradt, de ez már Ausztria területén van ezért nekilódultam a Francia-Olasz határ irányába - innen Nimes-ből - és a lehetséges vezetési időmet kihasználva 10 km-re a határtól megálltam éjszakázni...............
2016.09.28.
A mai nap nem volt eseménydús. Hajnalban keltem 1 órával a tervezett indulás előtt. Kávé, cigi és egyebek után elindultam. A cél az volt, hogy lehetőség szerint Ausztriába kellene érnem, hogy holnap reggel 8-kor le tudjak rakodni az utolsó címemen. Három és fél óra vezetés után megálltam pihenni egyet, ami sikerült, mert a szinte a kormányon aludtam a 45 percet. A második etap ismét egy 3:40 perc lett. Az ismételt pihenőt étkezéssel töltöttem, valamint bejelöltem a navigáción a következő megállót, ami egy benzinkút lesz, ahol tankolnom kell, immáron osztrák földön. A tankolási helyet 2 óra vezetéssel elértem és még egy háromnegyed órát autózva a Wörth-i tó mellett leparkoltam éjszakázni. A lerakó 150 km-re van, ami - reményeim szerint - simán fogható reggel 8:00-ra. Közben megjött a következő munka is, megyek vissza Spanyolországba, Madrid közelébe, de ez már a holnapi nap történése lesz...............
2016.09.29.
A tegnapi - korai megállásnak köszönhetően - a mai napom is korán kezdődhetett. Bár a fél 6-os indulás nem éppen nevezhető korainak, de elindultam a lerakómra. A könnyű szerelvénynek köszönhetően nem jelentettek problémát a dombok, végig 89 km/h-s tempóval tudtam haladni, így reggel 7:30-kor a lerakón voltam. Bejelentkeztem és vártam kb. 5 percet a targoncásra - gondolom kávézott, mert ők éppen akkor nyitottak - és bekísért a lerakó-helyre. Gyors ponyvanyitás és 4 fogásból le is szedte a maradék árút. 8:15-kor már gurultam is a kapun kívülre, mert a következő fuvaromhoz a felrakóra kellett sietnem, ami közel 100 km-re volt Raaba-tól, ahol most rakodtam le. Az úton továbbra is jó ütemben haladtam, és 9:45-kor bejelentkeztem a felrakón, ahol éppen reggeli szünetet tartottak. Egy mozgó büfékocsiban én is tudtam venni szendvicset, kenyeret, túróstáskát, és egy kicsi rúd párizsit. Beálltam a felrakó-helyre a targoncás instrukciói alapján, majd teljesen kinyitottam a pótot, azaz mindkét oldal és tető nyitás volt, mert faárút rakodok, 23,7 tonnát. A spanifereket feltekertem és előkészítettem az élvédőket is. Miután az összes árú a helyére került elkezdtem lespaniferezni azt. Miután végeztem összecsuktam a pótkocsit és utamra indultam, ekkor már 13:00 órát mutatott az óra. Útközben összefutottam egy kollégámmal, akinek oda kellett adnom az eddig fuvarjaim okmányait, mert ő a hétvégre hazaér és az iroda így fel tudja dolgozni azokat. Sima határátlépés Németországba, utána egy kis stau, hogy el ne szokjak tőle, majd meglódultunk. Délután 17:45-kor megálltam éjszakázni München előtt 40 km-rel, mert holnap korán - 3:00-kor - terveztem indulni. Irányítómmal telefonon próbáltuk tervezni a lehetséges érkezést és a hétvégi pihenőt, de további pontosítást igényel a dolog a holnapi napon. Első körben a keddi lerakót céloztuk meg, de ez még sok mindentől függ, holnap már okosabb leszek ezzel kapcsolatban - remélem - és megfelelően tudok haladni Valladolid felé.................
2016.09.30.
Nos, tehát, a rövid éjszakát 3:00-kor félbeszakította az ébresztő, jelezvén, indulnom kell, ha időben akarok lerakodni Spanyolországban. Péntek lévén, még a korai időpont ellenére is sokan nyeregbe szálltak és haladtak céljuk felé. Az első vezetési etap alatt nem volt semmi gond, így a 45 perces pihenőmet, már a francia határ közelében - de még Németországban - töltöttem. Irányítóm jelezte, hogy mehetek nyugodtan tovább, és tölthetem a hosszú ( 45 órás ) pihenőmet Franciaországban. Megtankoltam a járművet, majd határt léptem és a lehetséges vezetési időmet kihasználva - ami a mai napra 10 óra vezetést jelentett - folytattam utamat. Lyon előtt 130 km-rel, egy nyugodt kis parkolóban álltam meg éjszakázni, de mivel még 1200 km a cím, így eldöntöttem, hogy holnap - szombaton - is haladok egy keveset. Ennek ismeretében tértem nyugovóra.......
